Lótehénke és a hét körte

Hogy viszonyulnak a tagok egy új darab bemutatásához? Először is természetesen elfog a kíváncsiság és az izgatottság. Főleg, ha olyan darabról van szó, amit nem ismerünk. Például A vörös malom is ilyen volt. Aztán a szereplők körbeülnek egy picinyke TV-t, mindenki hozz magával egy rakat kaját (a legalapvetőbb nem a popcorn, hanem a gumicukor) és megnézzük az eredeti darabot. Amiből persze hülyülés lesz, és értelmetlen hozzászólások. De legalább megtudjuk, mit is kell csinálnunk. 

Mikor a próbák elkezdődnek, lassan már kívülről tudunk minden szöveget, dalt. És a cím. A cím az első, amit átköltünk. Legékesebb példa rá a jövő héten bemutatásra kerülő gyerekdarab, a Hófehérke és a hét törpe. Ez volt már Sótehénke és a hét törpe, Lókefélke/Hókefélke és a hiperbola (ne kérdezzétek, már nem tudom, hogy jött a hiperbola), Lótehénke és a hét körte. De más darabokban is bőven akad átkölteni való: A vörös malom helyett vörös majom. 

A jövő heti előadás plakátja (tényleg ez van ráírva

)

Először furcsálltam ezt a rengeteg átköltést, hisz ezt utoljára alsósként műveltük a népdalokkal, de könnyen megszoktam. Bár őszintén szólva, néha sok folyton ezzel viccelődni, de én még mindig úgy érzem, hogy csak csendes megfigyelő vagyok, hisz ez még csak a második olyan darab, aminek mondhatjuk, hogy szerves része vagyok és nem csak egy "betolakodó", aki keményen két percig fent van a színpadon egy kétfelvonásos darabban. De én már annak is nagyon örültem. Végre ott lehettem a színpadon, ott öltözhettem az öltözőben a többiekkel és értettem a belső poénokat, amiket csak ők tudnak és csak ők értenek.

Mert minden darabban van egy-két poén, amit mindig előhoznak, ha nem is az egészet, legalább egy-egy kulcsszót. Az Oscar!-ban ez dzsihád volt, A vörös malomban 49. A csapatmegbeszélések után hajrá helyett ezt szoktuk kiáltani. 

És a legalapvetőbb, amit átköltünk az a szöveg. Legjobb példa erre a Hófehérke és a hét törpe című darabból a gonosz mostoha jelenetei. A színész, aki játssza alapvetően is zseniális, de amikor nem jut eszébe a folytatás és improvizálnia kell olyan dolgok is kijönnek, hogy még a rendező is csak röhögni tud rajta. Ehhez persze hozzá jönnek a nyelvbotlások, mint például a "Harapj belé, és a kívánságod teljesül" helyett "Harapj belém, és a kívánságom teljesül". Lehet, hogy majd kiírom az egész improvizálást, ugyanis felvettük telefonnal, de nekem még nincs meg. Szóval legyetek türelemmel. Jövő hét után sok bejegyzés fog felkerülni, ugyanis jövő héten lesz a Hófehérke bemutatása és rengeteget fogunk játszani. Legfőképpen attól félek, hogy gyerekeknek, óvodásoknak, kisiskolásoknak fogjuk előadni és nekünk, a mesélőknek kell "beszélgetni" velük. Ismeritek a mesét? Hogy hívják a hercegkisasszonyt? Szeretnétek, hogy elmeséljük nektek? Nem tudom, hogy fognak erre reagálni, és én arra hogy fogok, de az biztos, hogy ez egy nagy kihívás számomra.